Az alábbiakban összegyűjtöttük a statikai tervezéssel, tartószerkezeti tervezéssel és kapcsolódó mérnöki szolgáltatásokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket.
A statikus (más elnevezéssel tartószerkezet-tervező vagy szerkezettervező mérnök) a minket körülvevő épített környezetet alkotó építmények tartószerkezetének tervezésével és vizsgálatával kapcsolatos feladatokat látja el. Új épület tervezése vagy bővítés, hozzáépítés, átépítés, ráépítés során a statikus feladata a megrendelő és az építész által felvázolt geometriához illeszkedő tartószerkezeti rendszer és anyag meghatározása. Az erőtani vizsgálatok során azt ellenőrzi és igazolja, hogy a tartószerkezetet alkotó elemek a rájuk ható erőket biztonságosan felveszik (kellő teherbírással rendelkeznek) és kielégítik a szilárdsági és alakváltozási követelményeket, így biztosítva az épület megfelelő teherbírását, állékonyságát és használhatóságát.
Meglévő, régi épületek tartószerkezeti vizsgálata esetén (pl. állapotfelmérés, repedések vizsgálata) a statikus helyszíni szemrevételezéssel, szükség esetén pedig műszeres, roncsolásos vagy roncsolásmentes vizsgálatokkal értékeli a tartószerkezet állapotát, a károsodás mértékét és annak feltételezhető okait. Emellett felvázolja a lehetséges javítási lehetőségeket. Ezek lehetnek roncsolásos vizsgálatok, például magmintavétel, vagy roncsolásmentes vizsgálatok, például Schmidt-kalapácsos mérés és betonacél-szkennelés, illetve ezek kombinációi.
Statikus tervezőt általában akkor szükséges bevonni, ha az építési feladat tartószerkezet tervezését, megváltoztatását vagy vizsgálatát érinti. Új épület tervezésekor a tartószerkezeti tervezés a tervezési folyamat része. Meglévő épület átépítése, bővítése, ráépítése vagy hozzáépítése esetén különösen akkor szükséges statikus bevonása, ha a beavatkozás a tartószerkezetet is érinti. A tartószerkezeti kivitelezési dokumentáció szükségességét a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
Forrás: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
Magyarországon statikai tervezési tevékenységet megfelelő tartószerkezeti tervezési jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló végezhet. A tartószerkezeti tervezési szakterület jogosultsági jele „T”. A jogosultság megszerzéséhez megfelelő szakirányú végzettség és előírt szakmai gyakorlati idő szükséges. A jogosultsággal rendelkező tervezők a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében ellenőrizhetők.
A statikai tervdokumentáció tartalma az adott építési feladathoz és tervezési fázishoz igazodik. A kivitelezési dokumentáció tartószerkezeti munkarészének többek között tartalmaznia kell a tartószerkezeti elemek méretét, alakját, kapcsolatait, anyagát és egyéb jellemzőit, valamint a szükséges műszaki leírásokat, részletterveket és számításokat. A dokumentációt olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy a tartószerkezet szakszerűen kivitelezhető és ellenőrizhető legyen.
A statikai tervezés díja projektenként eltérő, mivel az árat több tényező is befolyásolja. Ezért minden statikai tervezési feladatra a projekt műszaki tartalmának és körülményeinek megismerése után egyedi árajánlat készül.
A statikai tervezés díját elsősorban az épület mérete, összetettsége és a tartószerkezeti rendszer bonyolultsága befolyásolja. Emellett hatással lehetnek az egyedi szerkezeti megoldások, speciális technológiai igények, meglévő épület esetén a rendelkezésre álló dokumentáció és a szükséges helyszíni vizsgálatok, valamint bizonyos esetekben a tervezési határidő is.
Családi ház tervezésekor statikus tervezőt akkor szükséges bevonni, ha a tervezési feladat tartószerkezet tervezését érinti. Meglévő családi ház átépítése, bővítése, ráépítése vagy hozzáépítése esetén pedig akkor indokolt a statikus bevonása, ha a beavatkozás a meglévő tartószerkezetet vagy annak terhelését is érinti. A szükséges tervdokumentáció tartalmát és a kivitelezési dokumentáció követelményeit a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
Forrás: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
A családi ház kivitelezéséhez szükséges tervdokumentáció tartalmát a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Bizonyos esetekben a kivitelezési dokumentáción belül külön tartószerkezeti kivitelezési dokumentáció is szükséges, például meghatározott méretű vagy kialakítású teherhordó szerkezetek esetén. A konkrét követelményeket az épület műszaki jellemzői és a tervezett építési tevékenység alapján kell meghatározni.
Forrás: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § és 1. melléklet
A statikai tervezés elvégzéséhez mindenképpen szükségesek az építészeti tervek (alaprajzok, metszetek, homlokzati rajzok, részlettervek), lehetőleg digitálisan (pl. pdf/dwg formátum). Az alapozás tervezéséhez, ha rendelkezésre áll, a statikus tervező részére átadandó az építési telekre vonatkozó talajmechanikai vizsgálat. Továbbá szükség van minden olyan megrendelői igény és információ ismeretére, amely hatással lehet a tartószerkezet kialakítására.
Családi házak esetében nem minden esetben szükséges külön talajmechanikai vizsgálat készítése, azonban az alapozás tervezését jelentősen segíti az altalaj jellemzőinek ismerete. A talaj rétegződése, teherbírása, a talajvíz helyzete és egyéb geotechnikai jellemzők fontos információt jelentenek a megfelelő alapozási mód meghatározásához. Hiányzó adatok esetén a tervezés szükségszerűen több feltételezést tartalmazhat.
Nem teherhordó válaszfal bontása általában nem igényel statikai vizsgálatot, feltéve, hogy valóban nem része a tartószerkezeti rendszernek. Teherhordó fal teljes vagy részleges bontása, megnyitása vagy áttörése viszont a tartószerkezetet érintő beavatkozás, ezért annak megkezdése előtt statikus tervező bevonása szükséges lehet. Nyíláskiváltás esetén erőtani számításra és a szükséges tartószerkezeti tervre is szükség lehet.
Tetőtér-beépítés esetén szükséges a meglévő tartószerkezetek statikai vizsgálata, mivel a padlás funkciójának megváltozása és az új szerkezetek kialakítása módosíthatja a meglévő szerkezetek terhelését. Erre az új, beépített állapotra kell elvégezni a meglévő szerkezetek erőtani ellenőrzését és szükség esetén meg kell határozni az új tartószerkezetek méretét, illetve a meglévő szerkezetek megerősítési módját.
Családi ház bővítése vagy ráépítése esetén szükséges a meglévő épület tartószerkezeti rendszerének vizsgálata, mivel az új épületrész és annak terhei hatással lehetnek a meglévő szerkezetekre. A statikus tervező feladata annak meghatározása, hogy a meglévő szerkezetek megfelelőek-e, illetve szükség van-e megerősítésre vagy új tartószerkezeti elemek kialakítására.
Meglévő épület átalakítása során akkor szükséges statikus tervező bevonása, ha az átalakítás a meglévő tartószerkezeti rendszert vagy annak terhelését érinti. Ilyen eset lehet például tartószerkezeti elem bontása, megnyitása, átalakítása, új terhek megjelenése vagy az épület funkciójának megváltozása. A statikus vizsgálata alapján meghatározható, hogy szükség van-e megerősítésre vagy új tartószerkezet kialakítására.
Mérnöki véleményt több esetben is célszerű kérni:
Részletes statikai szakvéleményre elsősorban akkor lehet szükség, ha a vizsgálat eredményét hatósági, jogi vagy egyéb hivatalos eljárásban kívánják felhasználni.
A leglényegesebb különbség a dokumentum céljában, részletezettségében és felhasználási körében van. A mérnöki vélemény elsősorban a megrendelő műszaki tájékoztatását és döntését segíti, míg a statikai szakvélemény részletesebb vizsgálat és dokumentáció alapján készül, és hatósági, jogi vagy egyéb hivatalos eljárásban is szükség lehet rá. Szabályozott építésügyi műszaki szakértői tevékenységet csak megfelelő szakértői jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló végezhet.
Magyarországon tartószerkezeti statikai szakértői tevékenységet megfelelő építésügyi műszaki szakértői jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló végezhet. A tartószerkezeti szakértői részszakterület jogosultsági jele SZÉS1. A jogosultság megszerzéséhez megfelelő szakirányú végzettség és előírt szakmai gyakorlati idő szükséges. A szakértő jogosultsága a kamarai névjegyzékben ellenőrizhető.
Egy épület statikai vizsgálatával megállapítható annak tartószerkezeti rendszere, a szerkezetek állapota és anyaga, valamint vizsgálhatók az esetleges ráépítés, hozzáépítés, felújítás vagy átalakítás tartószerkezeti lehetőségei. Helyszíni szemle, illetve szükség esetén roncsolásos vagy roncsolásmentes vizsgálatok segítségével további információk szerezhetők a szerkezetek kialakításáról, anyagjellemzőiről és állapotáról. Épületkárosodás esetén vizsgálhatók annak feltételezhető okai, és javaslat tehető a szükséges javítási vagy megerősítési módokra.
A repedések megjelenése nem jelent automatikusan statikai problémát. Mikro- és hajszálrepedések olyan esetben is kialakulhatnak, amikor a tartószerkezet megfelelő teherbírással rendelkezik, illetve a vakolatok és egyéb felületképzések kivitelezési vagy anyagtechnológiai okokból is megrepedhetnek. A repedések helye, iránya, tágassága és időbeli változása azonban fontos információt adhat azok eredetéről. Például a falazatok átlós repedései bizonyos esetekben egyenlőtlen süllyedésre, míg a vasbeton szerkezeteken megjelenő repedések különböző igénybevételekre vagy alakváltozásokra utalhatnak. A repedések okának és jelentőségének megállapításához ezért szükség lehet statikai vizsgálatra.
Alapvetően e három tervtípus között a felhasználás célja, ezáltal pedig a részletezettségi szint a lényegi különbség. A vázlatterv a megrendelővel folytatott egyeztetés alapján készül. Ez a tervezendő épület első változata, amely meghatározza többek között a funkciót, a geometriát, a kialakítást és az alkalmazott anyagokat. Az engedélyezési terv az építési tevékenységhez szükséges hatósági eljárás vagy bejelentés dokumentációjának része, és az építési előírásoknak való megfelelést mutatja be. A kiviteli terv az épület megvalósításához szükséges részletes tervdokumentáció, amely a kivitelező számára a szakszerű megépítéshez szükséges információkat és utasításokat tartalmazza.
Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építésügyi hatósági engedélyhez és az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység, a jogszabályban meghatározott kivételekkel. A kivitelezési dokumentáció szükséges tartalmát és részletezettségét az építési feladat jellege és az épület műszaki jellemzői alapján a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Bizonyos esetekben külön tartószerkezeti kivitelezési dokumentáció készítése is kötelező, például meghatározott monolit vasbeton szerkezetek, nagyobb fesztávú szerkezetek vagy bizonyos tetőszerkezetek esetén.
Vasalási tervre azoknál a vasbeton szerkezeteknél van szükség, amelyek kivitelezéséhez az építészeti vagy általános tartószerkezeti tervek nem tartalmaznak elegendő információt a betonacélok pontos elhelyezéséhez és kialakításához. Ez jellemzően a monolit vasbeton szerkezeteknél, például alapozások, födémek, gerendák és koszorúk esetében szükséges. A vasalási terv tartalmazza többek között a betonacélok átmérőjét, darabszámát, kiosztását és geometriai kialakítását, így a szerkezet a tervek alapján szakszerűen elkészíthető.
Gyártmánytervnek, más néven műhelyrajznak nevezzük az előregyártott tartószerkezetek üzemi legyártásához és gyártásközi ellenőrzéséhez szükséges, részletes terveket. Általában acél- és előregyártott vasbetonszerkezetek esetében van rá szükség, de bizonyos esetekben fa- és egyéb anyagú szerkezetekhez is készülhet gyártmányterv. A gyártmányterv a kiviteli dokumentációban meghatározott műszaki követelmények alapján készül, és a gyártáshoz, illetve az egyes szerkezeti elemek elkészítéséhez szükséges részletes geometriai, anyag- és kapcsolati információkat tartalmazza.
A BIM (Building Information Modeling – épületinformációs modellezés) egy korszerű építési és épülettervezési munkafolyamat, amely során az épület digitális, háromdimenziós modelljét hozzuk létre úgy, hogy annak egyes elemeihez különböző műszaki és egyéb információkat rendelünk. Így olyan információs modell jön létre, amely az épület életciklusa során az adott fázisban szükséges adatokat szolgáltathat a felhasználók számára.
A BIM célja, hogy az épület teljes életciklusa – a koncepciótervezéstől a kivitelezésen és üzemeltetésen át egészen a karbantartásig és bontásig – során segítse a résztvevők munkáját és az információk hatékony kezelését. A közös információs modell javíthatja a szakágak együttműködését, csökkentheti a hibák és ütközések számát, valamint támogathatja a hatékonyabb és költségtudatosabb tervezést és kivitelezést.
A tartószerkezeti BIM-modellezés egyik fontos előnye, hogy a 3D modell segítségével pontosabban összehangolhatók a különböző szakágak tervei. Az ütközésvizsgálatokkal már a kivitelezés előtt kiszűrhetők például a gépészeti és tartószerkezeti elemek közötti ütközések. A modellből pontos anyagmennyiségek is lekérhetők, ami csökkentheti a helyszíni pontatlanságok és mérethibák kockázatát.
BIM-modellek készítésére olyan korszerű tervezőszoftverek használhatók, amelyek a 3D modellezés mellett az egyes épületelemekhez műszaki és egyéb információk hozzárendelését is támogatják. A tartószerkezeti tervezésben elterjedt BIM-szoftverek közé tartozik többek között a Tekla Structures, a Revit és az Allplan.
Egy családi ház statikai tervezési díja nem határozható meg egzakt módon, mivel azt több tényező is befolyásolja. Az épület mérete, kialakítása, tartószerkezeti rendszerének összetettsége és a tervezési feladat tartalma alapján minden projektre egyedi tervezési díj kerül meghatározásra.
A statikai tervezési díj a választott tervtípusnak (például engedélyezési vagy kiviteli terv) megfelelő részletességű tervdokumentáció elkészítését tartalmazza. Kiviteli terv esetén ez jellemzően rajzi dokumentációból, statikai számításokból és műszaki leírásból áll. A tervezési díj továbbá magában foglalja a megrendelővel és a kapcsolódó szakági tervezőkkel történő szükséges egyeztetéseket is.
Az egyedi tervezési ajánlat a megrendelői igények és az építészeti tervdokumentáció áttanulmányozása, valamint a szükséges műszaki egyeztetések alapján készül. Ezek alapján meghatározható a tervezési feladat műszaki tartalma, a szükséges tervdokumentáció és a tervezés várható időigénye, amelyek figyelembevételével minden projektre egyedi statikai tervezési ajánlat készül.
Egy statikai tervezési feladat díja elsősorban az épület mérete, kialakítása, tartószerkezeti rendszerének összetettsége és az egyedi megoldások alkalmazásának szükségessége alapján határozható meg. Ezek a szempontok az építészeti tervek áttanulmányozása során vizsgálhatók. Bizonyos esetekben további árképző tényezők, például speciális szerkezetek vagy szoros határidő is befolyásolhatják a tervezési díjat.